23.6.13

el

Régen megbecsülték a melósokat, hidd el. De komolyan hidd el. Nyolcvankettőben, mikor nem volt pénzem, elmentem éjszaka havat lapátolni. És kétszázat adtak érte. Rendesen. Tudod mennyi pénz volt az akkor? Bementem utána a Nemzeti Szálló bisztrójába, és egész nap ittam abból a pénzből. Egész nap!



Vasárnap reggel fél nyolc és kilenc között végighallgathattam a két háború közötti antiszemita irodalom legsötétebb részeit, egy harmincas, kétgyerekes, vendégmunkásként Hollandiát és Németországot is megjárt proletár szájából. Akadt egy mindenben helyeslő hallgatója, így az egész környéknek volt szerencséje a pitbull idomítása közben előadott eszmefuttatáshoz, amelynek visszatérő eleme volt, hogy olvasni kéne, meg gondolkozni másoknak is. Olvasni, meg gondolkozni.

A szobámban estére egy fekete darázs fekete fészket rakott, és leszállt egy űrhajó.

Keine Kommentare: