31.10.12

Ezt nézem épp

egy kis riportfilmet Európában élő, nagyon különböző kulturális és szociális hátterű muszlimok mesélnek az életükről, identitásukról, családjukról, problémáikról, reményeikről.
(Az iszlám Európában a sorozat címe, úgy tűnik kilenc részes, sehol nem találok róla plusz adatokat, az MTV pedig levágta róla a stáblistát, és helyette rátette a magyar szinkronban résztvevőket, úgy tűnik)


Most épp pl egy férfi Dél-Afrikából. Az ősei nagyrészt arabok, de az egyik nagyanyja Írországból származott. Gyerekként az iszlám mellett így a katolikus ünnepeket is megismerte. A férfi muszlim. Imám. Aztán el kellett menekülnie, mert felemelte a szavát a radikális militáns iszlám ellen, és ezzel veszélybe került az élete. Egy közeli barátját megölték. Egy bátyját is megölték. Részben az ír nagyanya miatt esett a választása Írországra. Első felesége nem akart vele tartani, inkább a hazájában maradt, noha tíz közös gyerekük van. A nő könyvtáros, szereti a munkáját, egy szegény városrész közkönyvtárában dolgozik. A másik feleség eljött a férfival Írországba. Ebben a házasságban hat gyerek van. A nő szociális munkás, veszélyeztetett gyerekekkel foglalkozik. Írországban a férfi gyakorolja a hivatását a helyi iszlám közösségben, de itt is vannak ellenségei.
A férfi kötődik választott hazájához, nem csak amiatt, mert szerette ír nagyanyját, azért is hálás Írországnak, hogy családjával együtt befogadták, amikor nagy szüksége volt rá.
Elmond egy imát a helyi ír közösségért annak a kis településnek a temetőjében, ahonnan a nagyanyja származott.



Nem csak ilyen éles élethelyzetek vannak benne egyébként, van egy horvátországi horvát lány, aki a rezidensidejét tölti, és Zágrábból költözik épp Szarajevóba a barátjához, egy Dániában élő arab nő, akit a kendőviseléssel kapcsolatos társadalmi vita kapcsán hívnak meg épp egy tévéstúdióba, egy nagyon boldognak tűnő középkorú pakisztáni házaspár, akik gyorséttermet szeretnének nyitni Írországban, egy tizenkilenc éves fiú, aki a foci és az imámképzés között nehezen tud dönteni, szóval mindenféle.

(nem csak) stilisztika

vajon mi az oka annak, hogy a kossuth rádió műsorában a kutatónőket akiket ebbéli minőségükben hívtak a stúdióba, következetesen mint tudós hölgyeket szólítják meg?

29.10.12

...

nekem minden újszerűen hat, mert kisgyerekként voltam utoljára a szentendrei skanzenben, de ez a malenkij robotról, lakosságcseréről, kitelepítésekről szóló kiállítás valóban új.
nagyon jól sikerült, nem úgy mint a félhomályban kézből készített képeim.
 
 


(külön tetszett ez a mágnestábla, nem csak a gyerekek álltak tanácstalanul)








fejem fölött elrepül egy vad kelgyó


25.10.12

...


...

valamit még muszáj de mit. éjjel kettőkor uborka pirított szalonnával. pászkával. bocs. jó puha őszi csönd, szelíd éjszaka. mozsárban megbontani pár régi diót a cinkéknek a párkányra, reggelizzenek meg, mire fölébredek. forró almateát nekünk reggelre, hátha. birsből volna a legjobb. birsalmaillatból lehetne parfüm. emlékszel a gyerekkori bolti birsalmasajtra? valami szintetikus vacak lehetett, de az a fényáteresztő ragyogó narancsszínű zselé csodálatos volt mégis. aludni ezzel a képpel most.

...


17.10.12

ezerszer ezer történetben újra

akarjátok még mindig mindig, újra a rongyrázó, fellengzős gagyit, a csiricsáré zizegős papírba csomagolt nagyarcú semmitmondást, vigyétek a nagymagyarország-mézeskalácsokat, jó lesz az elcsócsálni hazafelé vigasznak. egészségetekre.

legyen nektek Makovecz


A makói Hagymatikumot  Makovecz Imre utolsó alkotásaként tartják számon. Bár az építkezés közel 4 milliárd forintos költségének jó részét EU-támogatásokból fedezték, az Index információi szerint már az átadás előtt nyilvánvaló volt, hogy a beruházás túl nagy terhet ró a városra. A fürdő ugyanis csak jelentős idegenforgalom mellett lett volna gazdaságosan működtethető, ugyanakkor a látogatók fogadására Makó nem készült fel, kevés volt például a szálláshely. A környéken ráadásul három fürdő is működik, Szegeden, Hódmezővásárhelyen és Mórahalmon. A monumentális létesítmény helyett a város jobban tudott volna használni egy kisebbet.

nézzük a jó oldalát, még mindig tarthatnának benne mondjuk öö hagymát.
nem is tudom, Örkénynek, vagy Mikszáthnak ajánlanám-e inkább a sztorit ,)

mai mondat

"anyukám közgazdasági elméletek történetét oktatta egyetemen Vietnamban, mikor ideérkeztek, nem tudott annyira magyarul, hogy tanítani tudott volna, ezért elkezdett kézzel hímzett terítőkkel foglalkozni." 
like

10.10.12

...

"...mondtam, én nem akarok ganyéhányó lenni! ...apám azt mondta, ha nem tanulsz, suszterinasnak adlak. nagyon féltem a suszterinasságtú, hát tudtam, hogy a szíjostor az hozzájár az inassághoz. hát próbáltam tanúlni..."
bár jöttek még vargabetűk, a dolog tanulás része végül be is jött Ferencz Ervin ferences szerzetesnek.


Szolgabarát

ültess koriandert!

azt hiszem kezdek meggyógyulni, mert öt nap óvatos vízivás után elkezdtem nagyon vágyni egy forró tom yum levesre

6.10.12

az őszi vendégjárás kezdete

délután bejött egy óriási Szender
egy darabig tett-vett rendezkedett
most pedig az ablak sarkában szendereg

családi kör


         Umut Dag: Kuma (A második feleség) 2012

Ez a film, olyan, történetet mesélt el, amiről máskor is beszélgettünk


hogy egy hagyományosan patriarchálisnak tekintett rendszerben (muszlim nagycsalád), mennyire gyakran fordulhat elő, hogy rejtett vagy kevésbé rejtett formában, de egy erős központi nő birtokolja az irányítást. Ennek a felállásnak egy meglehetősen vad változatává fajul Fatma és családjának története.

Az ötvenöt év körüli Fatma hat gyerek anyja, és súlyos rákbeteg. Noha a gyerekek közül többen már felnőttek, Fatma mégis úgy gondolja, hogy a család széthullását a jövőben is egy gondoskodó anya tudja csak megakadályozni. Annyira erős benne a szorongás és a családért érzett felelősség, hogy ráveszi Musztafát, a férjét, hozzon a családba második feleséget, egy törökországi, falusi lányt. Az új feleség, Ajse, nem beszél németül, és Fatma és Mustafa több gyerekénél is fiatalabb.



De az igazán vad csavar még ezen kívül kerül a történetbe, a menyasszony törökországi rokonait és a család teljes bécsi ismeretségi körét abban a hiszemben tartják, hogy Ajsét felnőtt fiuk számára hozták feleségnek. Ezzel a hosszú távon fenntarthatatlan élethazugsággal megvan tehát a felállás egy vígjátéki vagy drámai eseménysorhoz.

Dramaturgiai hiba, hogy éppen ezt a szürreálisnak tűnő kiinduló helyzetet sokkal nagyobb homályban hagyja a film, hogysem hihetővé váljanak a szereplők indítóokai. Miért gondolja úgy az asszony, hogy a halála esetén kialakuló családi krízishelyzetben egy újabb, idegen  szereplő bevonása lehet a megoldás, akit látnivalóan - és érthető módon - rajta kívül senki sem akar a családba? Miért egyezik bele ebbe a hatvan körüli férj, aki legkevésbé sem tűnik egy mohó szoknyapecérnek? Hogyan mehet bele a fiuk, Hasszán abba, hogy eljátssza ezt a hazug és kínos szerepet?

Ha ezen a skiccben hagyott alaphelyzeten túl tudjuk tenni magunkat, koncentrálhatunk arra, ami a rendezőt is leginkább érdekelte, a létrejött közegben kialakuló érzelmi kapcsolatokra.



A néző számára megdöbbentő módon a fiatal második feleség nagyon csöndesen és rugalmasan fogadja a helyzetet, mindenben engedelmes és odaadó segítője, igazi támogatója lesz az idősebb asszonynak. Aki boldogan és megnyugvással fogadja, de tulajdonképpen természetesnek is veszi, hogy minden olyan jól alakul, ahogy elrendezte.

Apró jelekből, lassú tempóban, fokozatosan válik nyilvánvalóvá, hogy az áldozatos Fatma tulajdonképpen egy szörnyeteg.
Talán a súlyos és baljóslatú betegség okozta beszűkült tudatállapot, de még inkább saját meglévő korlátai az oka, hogy a nehéz helyzetben egy ilyen regresszív utat választ. Nem csak azt tartja természetesnek, hogy a gyönyörű, virágzó, tizennyolc éves Ajse egész életét a befogadó család szolgálatában fogja cselédként eltölteni. Meg sem fordul a fejében, hogy mit vár, és mit fogad el a lánytól. Ebben mögötte áll egy archaikus kulturális tradíció, amely a család érdekét magasan az individuális érdekek (pláne a vágyak) fölé helyezi. De miközben ilyen mértékben kontrollálni akarja jövendő életüket is, Fatma a saját gyerekeinek sem tud, nem akar segíteni az életük valóban alapvető problémáiban. Nem hallja meg bátortalan kamasz lányát, aki nem akar kendőt hordani, mert csúfolják érte az iskolában. Elutasítóan viselkedik legidősebb lányával, akit brutálisan ver a férje. Fel sem merül, hogy érzelmi támaszt nyújthatna vonzó és látszólag erős, de meleg identitását ebben a közegben felvállalni képtelen, belül teljesen összetört, mindenhonnan menekülő fiának. Nem hederít gyerekei tiltakozására, akik nem akarnak egy idegen mostohaanyát látni az otthonukban. És hát úgy tűnik a tutyimutyi férj sem sokat nyom a latban. Hová vezetnek Fatma tervei?

Vasárnap még vetítik a Művészben.

2.10.12

ma reggel

az kis boxerkölyök, aki a sarokig tartó séta során úgy elfárad - lehúzza a feje -, hogy egyszercsak leül, majd lefekszik a járdára.

az örökéletgabona ebédre


egy kis csésze quinoa
két retek
egyharmad kaliforniai paprika
fél lilahagyma
kis darab zeller
kis darab kígyóuborka
két tojás
5-10 dkg füstölt lazac

a quinoát megfőzni, a zöldségeket felaprítani, keménytojást is, a lazacot kis miszlikekre tépkedni, és az egészet összekeverni. + citrom, fűszerek.

...

az elvont eszmék iránti lelkesedés és a más sorsok iránti közöny. ijesztő kombináció

...

fiatal színész-féle haknizik a kossuth rádióban:
"messze kint voltam a Jón-tengeren, kezemben a bibliával, amikor kaptam egy ilyen flesst, hogy nekem erről szólnom kell"