27.2.11

ezt láttuk

Egy kedves, fiatal hanoi nő személyes naplót vezet, mint kislánykora óta megszokta. De a hetvenes évek elején ezt a naplót egy partizánkórháznak berendezett pálmakunyhóban írja dél-vietnamban a dzsungel közepén, miközben helikopterről géppuskáznak, és körülöttük napalm hullik. Igaz történet, sokak története, amiből nagyon erős dokumentumfilm lehetne.
Játékfilmként nem annyira sikerült, a két mondatban összefoglalható kis történetet a legközhelyesebb tanulságra hegyezték ki, papír karakterek, didaktikus párbeszédek (inkább rövid kinyilatkoztatások), egy gyengébb iskolai színielőadás mércéjét megütő színészi játék, naiv módon hatásvadász zene (ezt magyarok jegyzik egyébként).
Amitől mégis emlékezetes lett, hogy a mellettünk lévő székeken egy vietnami család is nézte a filmet, fiatal anyuka, apuka, a hatvanöt év körüli nagymama, és egy négyéves kislány. Aki néha bele-beleszólt a sötétbe, de egyébként, fegyelmezetten ülte végig a kétórás vetítést. Aztán belebújt a kis piros kabátjába, hagyta hogy ráadják a fehér macifüles sapkát, és elmenőben mosolyogva visszaintegetett a rámosolygó felnőtteknek.

Az kimaradt, de ideírom, mert jellemző az eltérő ízlésvilágra, hogy ez a film a fukuokai fesztivál nagydíjasa lett.

25.2.11

az első igazi sztárok

de már megint csak játszol itt, mars írni!


Mary Pickford és Douglas Fairbanks  innen

A tévé gyöngyszemei - Tizenkét kőmíves: Janesch Péter (2011)

ezt hallgatom most:

Hogy mit tanultam Reinholcztól... azt lehetett látni, hogy aki Reinholcz-növendék, az hihetetlen kedvvel dolgozik a munkáján. Ennél nagyobb tanítás szerintem nincs

[...]

... valahogy az utolsó rétegek mindenhol elmaradtak. A glettelés elkészült, de a festés az nem készült rá. de ettől egy sejtelmes fehér az a fehér ...régi ablakokról lekapartuk a mázolást, a vakolatot ott ahol lehetett, a hátsó homlokzaton levertük... valahogy nem az van, hogy elkészült a ház, és jöhet a Halál, hanem hogy az a dolog még nincs kész.

a Sárkány szeme! :)

kettő

23.2.11

igeeen, énisénis!

Transatlantic kayak expedition vagy nemis, én inkább majd körbebiciklizem egyedül Európát. Tekintve, hogy egy tonhaltól is halálra rémülök, nem egy csapat cápától.
Kapitányom!

18.2.11

a mai szó

Gerard Genette néma kapcsolatnak tekinti az architextuális összfüggést, amely legfeljebb egy tisztán rendszerbéli hovatartozásra utaló paratextuális jelzést ad.
erről most eszembe jutott, mikor gondoltam először arra, hogy inkább péknek, vagy vízvezeték-szerelőnek kellene lenni. vagy kertésznek.
lassan érő típus vagyok.

Ne gyűjtsetek kincseket, ahol a moly és a rozsda és ahol a tolvajok

majd egyeztetek, mert az e-könyv-olvasóm bizonyára kivétel lesz.
itt meg ua kifejtősen:
Odavezette a kamraajtóhoz, kinyitotta. Akkora fényesség tódult ki a kamrából, hogy szegény Dzsoni önkéntelenül a szeme elé kapta a kezét. Tele volt a kamra kincsekkel. Aranypénz, igazgyöngy, ezüsttál, drágakő. Szikrázott, fénylett a sok kincs. Ravaszul pislogott a Százarcú szegény Dzsonira.
- Ez mind a tied - mondta. - Csak három napot kell érte szolgálnod.
Na és mit gondolsz, mit mondott erre a világ legszabadabb embere?
- Mi az ördögöt csinálnék én ezzel a sok kacattal? - Ezt mondta.
A Százarcú alig tudta palástolni pulykamérgét.
- Ez neked kacat, te félküllős, te lüttyő, te dinnye! Válogatott kincs ez, nem kacat! Azt a kacska-macska farkát! A világ leggazdagabb királya is táncot ropna örömében, ha ez a kincstárában lehetne... Na... háromnapi szolgálatért mind a tiéd.
Szegény Dzsoni rázta a fejét.
- És mit kezdenék én ennyi kinccsel? Azon kezdem, hogy el se bírnám. Ha meg elbírnám is, a nyelvem lógna a cipekedéstől. A fene se cipekedik.
- Jaj, de ostoba vagy! - mondta a Százarcú. - Veszel magadnak lovat, kocsit, arra rakod a kincset. Magad is kocsin utazol, nem kell gyalogolnod.
- Először is - mondta szegény Dzsoni - szeretek gyalogolni. Másodszor, ha kocsim, lovam lenne, emészthetne a gond, hogy a lovaknak mindig legyen enni-innivalójuk, a kocsival is törődni kéne, új kerék, új lőcs, ajaj, más nem is hiányozna nekem! Harmadszor meg ott vannak a rablók, őriztethetném tőlük a kincset, kocsit, lovat. Haha, még fütyörészni is elfelejtenék. Edd meg a kincsedet, öreganyám!
- Jaj, de élhetetlen vagy, nem viszed te semmire! - mondta a boszorkány. - Még hogy gond a kocsival meg a lóval! Hát majd szolgákat fogadsz. A rablók ellen meg építesz egy várat. Kitelik ebből a pénzből. Jó vastag falú várat, semmilyen rabló nem tud oda betörni.
- Aztán kuksoljak örökké a várban, mi? Mint egy penészvirág. Hogy ne tudjak egy jóízűt csavarogni, mert mindig az járna a fejemben, hogy jaj, a váramba nem csapott-e be a ménkű, jaj, a váram így meg jaj, a váram úgy. Nem kell a kincsed, öreganyám. De nagyon szívesen segítek neked saját jószántamból. Mondd meg, miben segíthetek.
(Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika)

...


mikrobi

eztolvasommost

nehéz, szomorú, dokumentumregény

15.2.11

jovagynalam

Pesti Napló, 1912
kép innen,
hangzó korábban,
itt meg az egész huszadik századunk tört tükörben, torzításmentesen

...

a kollégáim ma arról beszélgettek ebéd közben, hogy mi a különbség a baloldali csapat, a munkás kultúrájú csapat, meg a komcsi csapat közt. hogy pl a Livorno az melyik is volna ezek közül. azt én tudtam, hogy a focira sokféleképpen lehet gondolni (nem csak úgy, mint én, hogy sehogy), de most új világok tárultak fel előttem.

szürkülethónapi

néha megáll az idő
máskor meg túl gyorsan történnek a dolgok.
lett blogmatrica a szelíd gerillablognak,
néztük a Szirénéneket, meg a Mein Kampfot
(a rádiószínházas jobb, de Törőcsik Marit nagy boldogság volt látni),
olvastam Murakami Harukitól, meg Pawel Huelletől,
(aki Hrabalt kedveli, nézzen bele ebbe),
most meg itt várakozik a Fehér király előtti Dragomán-könyv, a pusztításé,
az alpolgármesternő elmesélte, hogy a Tripolisz mellett lakott gyerekkorában.
úgy tűnik elveszítettem valakit, akire barátként gondoltam,
és viszont kiderült néhányakról, hogy barátsággal gondolnak rám.
meg kéne írni nagyon gyorsan egy pályázatot, egy szakdolgozatot, meg néhány blogbejegyzést,
de leginkább elmenni valahová erdőbe, hegyre, csöndbe.
hiányoznak a baglyok.
álmomban porrá omlott a laptopom, rémes volt.

14.2.11

bejegyzés cipő utáni vágyról

szeretnék egy nagyon piros, lábra simuló bőrcipőt, régimódi klasszikus szabással,
magasszárú fűzős, kerek orral, félmagas sarokkal, a fűzőlyukakban kis fémringlik a tartósság végett.
legjobb lenne egy suszter, aki megvarrná.
de azt hiszem ezt már az igazán gazdagok közül is kevesen csinálják így.
meg már nincsenek is fiatal suszterek, sőt talán már öregek se.
L-lel valamikor Csoszogiról beszélgettünk az oviból hazafelé.

mint tudjuk a nőket kizárólag az öltözködés  és a főzés érdekli.
meg néha a dokumentálás.

ezt láttuk



a Cirkóban és megint arra gondoltam, hogy mégis milyen jó volna középiskolásoknak filmklubot csinálni.
meg hogy jó a skandináv mozi.
még az ilyen didaktikus is. jó alapanyag

mai mondat

- Kis hősünk nekivágott az ismeretlennek...
"Kis hősünk..." - A jegyszedőnő felkattintotta a lámpát, majd megint eloltotta. Arra gondolt, most hozzák a filmet Zuglóból vagy Wekerle-telepről, Weiser bácsi hozza biciklin, és lehet, hogy a második részt megint ottfelejti.
(Mándy Iván: Régi idők mozija)
(lehet ez is ántivilág?)

Street Murals off Brick Lane, London

12.2.11

Te, Csillag Anna

hajkoronáddal győzedelmesen
Krakkóban a főtér közelében
és a Wang folyónál

...

Már megint költözni készülök. Körülöttem, a nem gyanított zugokból előkavarodó titkos porban ingatag könyvoszlopok állnak, mint szél faragta sziklák egy sivatagi tájban. Ahogy újabb és újabb tornyokat rakok az ismerős kötetekből (az egyiket a színéről ismerem meg, a másikat a formájáról, sokat a borító részleteiről, miközben fejjel lefelé vagy ferde szögben próbálom elolvasni a címet), azt kérdezem magamtól, mint már minden költözéskor annyiszor, hogy minek tartok annyi könyvet, holott úgyis tudom, hogy jó részüket soha többé nem fogom elolvasni. Azt válaszolom rá, hogy akárhányszor megszabadulok egy könyvtől, néhány nappal később rájövök, hogy pontosan ez az, amit éppen keresek. Azt válaszolom, hogy nincs olyan könyv (vagy csak nagyon-nagyon kevés van), amiben semmi érdekeset nem találtam. Azt válaszolom, hogy ha egyszer a házamba hoztam őket, biztosan volt rá okom, s ez az ok egyszer majd a jövőben is érvényes lesz. Mentségeim között van az alaposság, a könyv ritkasága, tudásom bizonytalansága. De igazából tudom, hogy legfőbb ok, amiért ehhez az egyre növekvő készlethez ragaszkodom, valamiféle buja mohóság. Élvezem zsúfolt könyvespolcaim látványát, szeretem, hogy tele vannak több-kevésbé ismerős nevekkel. Örömömet lelem abban a tudatban, hogy életem leltára vesz körül, és megsejteti velem a jövőmet is. Szeretem felfedezni a már-már elfelejtett kötetekben annak az olvasónak a nyomait, aki egyszer voltam – firkálásokat, buszjegyeket, papírfecniket rejtélyes nevekkel és számokkal, olykor-olykor egy dátumot és helynevet a hátsó üres lapon, amely visszaröpít egy kávéházba, egy távoli hotelszobába, egy réges-régi nyárba. Ha muszáj volna, elhagynám az én kedves könyveimet, és kezdeném az egészet újra, máshol: megtettem már többször is, kényszerűségből.
(Alberto Manguel: Az olvasás története)

10.2.11

este

öö... de nem tudok visszaadni - mondja tanácstalanul a fiú, miközben fogja a kezében a 600 forintos utalványt és az ezrest, amit adtam.
semmi baj, a pénzből kell visszaadnod!
... ja ...tényleg, ne haragudj ... elnézést.
de nem haragszom, legszívesebben adnék neki egy puszit, olyan megható volt látni ezt a rövidzárlatot.
kicsit mintha meglestem volna valamit.
érted?

8.2.11

a mai szó - jómadarak

Bagoly Banka Bíbic Cankó Cinege Csalogány Csíz Csóka Daru Galamb Gácsér Gébics Gerle Gerlice Gém Gilice Goda Gólya Gödény Gúnár Guvat Fajd Fácán Fecske Fogoly Fürj Füzike Haris Harkály Hattyú Héja Holló Kacsa Kakas Kakukk Kánya Karvaly Kócsag Kormorán Kuvik Küllő Madár Papagáj Páva Pelikán Pinty Pintyőke Poszáta Pulyka Réce Rigó Sas Sármány Seregély Sirály Sólyom Strucc Szalonka Szarka Tukán Tuzok Varju Veréb Vércse Vöcsök
mire jó egy névadatbázis. huszonhárom magyar madár-vezetéknevet találtam. tudtok még? tesztelni kell, hogy van-e viselője, írásváltozat nem számít többnek, toldalékolt nem ér.

nohát, pirossal beleírtam a kiegészítéseket.
van benne egy határeset, a Küllő, ami halnév is ugye, viszont madárként inkább összetételben szokott előfordulni (Zöld küllő, Hamvas küllő, Aranyküllő) és sajnos sajnos kimaradt egy kanáriféle, a Csicsörke, mert a családnév-anyagban csak Csücsörkét találtam hirtelen. Ha valakit mégis Csicsörkének hívnak az jelentkezzen!

fehér

Na, ja!

"Wir wissen ja, eine Frau hat zwei Lebensfragen: was soll ich anziehen und was soll ich kochen." amint az köztudomású.



Véletlen találtam, nem ezt kerestem én, nem a dr. Oetkert, hanem a Vánczát.
A Jelenitsnek volt egy kis ironikus vicce, amit beleszőtt a szövegmagyarázó előadásba, az idősek kapcsoltak, a fiatalok nem, de ez a kis reklámszlogen volt dédi receptfüzetének a hátulján is:
Haladjon Ön is a korral,
süssön Váncza sütőporral!

sajnos erről nincs videó

a legfurcsább

kis zöld szörny
settenkedik
Axolotl

7.2.11

olvasni

kezembe került egy kis Márton László-esszé, amiből rájöttem, hogy én egyáltalán nem emlékszem a több mint húsz évvel ezelőtt olvasott Copperfield Dávidra. és arra is, hogy mindenképp újra kell olvasnom, lehetőleg néhány héten belül.

...

kimagasodott az ég

6.2.11

tavasz

a magyar férfiak nem olyan igazán bókolós típusok, talán ezt ellensúlyozandó a MÁV-pénztárakban és kalauzként dolgozók rendszeresen tájékoztatnak, hogy huszonhat éves kor alatt jár ifjúsági kedvezmény a jegyre, nehogymár  fölöslegesen teljesárút vegyek. legalább akkor legközelebb. ilyenkor kicsit kihúzom magam, esetenként el is pirulok.

L arra céloz, hogy a sárkányos biciklivillogó, meg a rádiótáska, meg az egyéb vicces accessories miatt nem vesznek komolyan.

Tbiliszi, 1980, Ács Irén

ezt az egyszerű és archaikus bútorfajtát Vietnamban is sokat láttuk, ott a támla-keret nélküli még gyakoribb, de a funkciója ilyen. elég magas, fából van, matrac vagy kárpit nélkül, lehet ágy éjszakára, vagy egy fokkal nyilvánosabb délutáni szunyókáláshoz, heveréshez, és ülőbútor is, többen le lehet ülni vagy felhúzott lábbal kuporodni teázáshoz, evéshez. nagyon tetszik.

ebből ezt

4.2.11

1.2.11

Gábor megjavítja

egyedi portál, cégér a Honvéd Kórházzal szemben

ezt láttuk


a bizonytalan helyzetűvé vált kedvenc mozinkban.
Franciaországban hatalmas nézettsége lett, nálunk alig néhányan fogják látni, azt hiszem.

B azt mondja, amikor két éve Algériában járt, bár városban volt, sok szempontból hasonló benyomások érték. A katonai ellenőrzőpontok az utakon, a rengeteg fegyveres az utcákon, a tapintható feszültség, a félelem légköre és a szegénység.