30.8.10

estejó

vajon igaz-e - biztos nem - és honnan jön a fejembe a kép, a kubai  szivargyári munkásnők, akik munka közben tizenkilecedik századi orosz nagyregényeket hallgatnak a pulpitusról. valszeg inkább agitkákat nem? pedig de lennék én ott dohányleveleket sodorgatva és Tolsztoj. Turgenyev pláne. meg az a farkasos Puskin-elbeszélés, a szánkó a násznéppel.
gondolom mindezeket, miközben a falat festem, véletlen lefröcsköléstől biztonságos távolságban a laptop, Réz Pál-memoárt hallgatunk Parti Nagy Lajossal. aki néha kérdéseket vet közbe. igazán jól. én meg váltogatom az ecseteket. kéne még egy ecsetmosó apród és más semmi. na, elkalandoztam, vissza a Réz Pál komenista ifjúkori éveihez. jóról és rosszról így gondolkozunk együtt, ők beszélnek, én meg dolgozom.
azért a falat természetes fénynél újra meg kellenék vizsgálni.

(meg fogom kérdezni a Károlyt, nem tanítana-e meg villanyt szerelni, és akkor már lenne két ilyen jó csöndes szakmám.)

Keine Kommentare: