1.3.10

...

kis kiegészítés Tove Jansson meséjéhez.
A svéd gyerekirodalom sokfelé rendkívül népszerű klasszikusa a magyar könyvkiadásban sajnos teljesen elkallódott, pedig volt több nekifutás. Részben mintha a kiadók maguk sem ismerték volna fel az ügyben rejlő lehetőségeket, illetve sorozatos csúnya hibák elkövetésével ásták alá a bimbózó kapcsolatot.
Hogy hogy alakult ilyen szerencsétlenül Tove Jansson és a magyar olvasók románca, arról Nagy Boldizsár részletesen ír Ez nem az a Múmin, bocs címmel. Meg még mindenféle más szempontból is vizsgálja a meséket, a magányról írt elemzés is nagyon szép.
Én csak a 89-ben a Móránál megjelent kötetet ismerem (részben pont a Boldizsár említette fordítási malőrök miatt), és az tényleg csodálatos. Megkockáztatom, a kiadás szempontjából szerencsétlen időpont is szerepet játszhatott abban, hogy teljesen visszhangtalan maradt, talán egyszerűen nem jutott rá figyelem.
Petteri, te meg talán 89-ben épp semmilyen szempontból nem voltál célcsoport, de most ugye mesemondói minőségben akár... ;)

1 Kommentar:

Petteri hat gesagt…

Hát pont erről van szó. Már meg is rendeltem az antikvarium.hu-n, remélem, előbb-utóbb előkerül. Nem baj, ha a gyerekek még nem élvezik túlzottan, én biztos fogom, amikor felolvasom. És bármennyit vesznek le belőle, az tiszta haszon. (Van mit kiegyenlíteni.)
Én is olvastam a fordítási hányattatásokról, úgyhogy azt hiszem, csak ezt a kötetet érdemes elolvasni, de ezt nagyon. Egészen zseniális.