10.2.10

eztolvasommost


régi elmaradás pótlása.
kicsit túl szépre vannak csinálva a mondatok külön-külön is, meg a szöveg maga, jobban esne eggyel (kettővel) kevesebb költői metafora mondatonként. ebben a műfajban azt hiszem jobban szeretem a szikárabb, szociografikusabb szöveget, ami inkább épít az olvasói együttműködésemre. talán pont amiatt, hogy nekem is az esik inkább nehezemre, lehántolni a szerkezetig. vagy a hallgatásig.
(de ez csak itt, mert a hasonló tobzódás nem zavar pl a Bruno Schulz novelláiban)

Kommentare:

ÉvaZsuzsanna hat gesagt…

Vagy 25 éve olvastam, akkor nagyon tetszett, azóta is így őrzöm emlékeimben, nem olvasom újra...

marguerite hat gesagt…

teljesen szubjektív a bejegyzés hogy nekem és most jobban esik egy karcosabb vagy kevésbé előértelmezett szöveget olvasni, a regény elég jó, bátran újraolvasható :)