26.4.09

...

(csak a dobos a szomszéd házban ne dobolna, bár gondolom neki meg ettől szép a nap.)

Dunajcsik Mátyás
Herbsttag

Ad notam Parti Nagy Lajos: Egy hosszú kávé

Fejemet a Herbsttag ölébe hajtom,
ahogy itt ülök kinn, de nem a balkon,
hosszú kávé sincs, csak bodzaszörp:
felszáll a füst, és már szinte hallom,
ahogy a föld alá levénült, elsöpört
avar zeng, akár az alkony.

A cigaretta füstje billeg, elszáll,
akár a légbe kékült, kondenzált ökörnyál,
és az íze inkább a költött hosszúkávé,
betestesült, barokkosabb az őszi bornál,
és nem az évszaké, csak a drapp halálé,
ahogy a kertben ázva kószál.

Pedig szép itt a Herbsttag, mint a gazda,
aki szép lassan őszül bele a tavaszba,
s hogy legyen hova rakni ásót és gereblyét,
a ház falát egy kérges sufnival tapasztja,
míg a homlokára ráncul az öröklét,
akár a seb a sebtapaszra.

Szép itt a Herbsttag, ahonnan úgy hiányzol,
akár a napfény a parkok homlokáról,
hisz csak neked, ha egyszer még, ha egyszer
lehetne még ház, meg allé, csipkefátyol –
borulna, mint az ég, a téli rendszer,
s a hold is, mit egyszer szakadt zsebembe varrtak,
kisütne még a barna nagykabátból.
a verset az őszi napnál olvastam, ahol igen gazdag és szép Rilke-fordítás, Rilke-parafrázis és egyéb őszi nap-gyűjtemény található.

Keine Kommentare: