24.9.08

eztolvasommost

illetve pontosabban már ki is olvastam, majdnem egy ülésben.
Ayan Hirsi Ali a szomáliai származású holland politikusnő vallomásos, szubjektív, hiteles könyve, az iszlám és a nyugati világ közötti konfliktusnak szemléletbeli gyökereiről.
Hirsi Ali aki saját bőrén és közvetlen környezetében tapasztalta meg a megnyomorító, erőszakos, autoriter hatalmat, erősen elkötelezetté vált a nyugati értékek mellett, néha mintha túl szépnek is látna minket.

Tényleg nagy kár, hogy az Ulpius ezt a hatásvadász borítót választotta, mert így eléggé belesimul a Lányom nélkül soha-féle vonulatba. Ez egyfelől ízléstelen, másfelől hazug. Legalábbis erős csúsztatás. Pedig izgalmas, érdekes szöveg, és egy olyan diskurzusnak a része, ami jószerivel ismeretlen magyarul. Ráadásul nem is biztos, hogy a borítóval megcélzott csoportnál sikerre számíthat. Például hogy nem is regény. Én meg majdnem otthagytam a domborított aranybetűk miatt, úgy visszahőköltem.
Most jó volna, olyanokat is olvasni, akik érdemben vitatkoznak vele. Úgy tűnt, az ellene többfelől elhangzó vádak őt magát is foglalkoztatják. Nehezen is lehetne ez másként, ha az ember fejére egyszere tűznek ki fatvát a radikális iszlám követői, és tartják árulónak a kulturális relativizmus baloldali hívei. Talán a Lettre felől lehetne elkezdeni, nem is tudom.
Kis vicces koincidenza: tegnap este hazafelé a lépcsőn bevárt egy arab fiú, aki már a kisboltban is nagyon nézett, vagy fél sarokkal előttem ment (honna pottyant oda) és amikor elmentem mellette, végigmért, és valamit még mormogott is. Nem kedveset. Nyomasztó és furcsán paranoid helyzet volt, mint egy rossz álom.

Keine Kommentare: