30.9.08

...

azt hiszem lazítanom kéne, visszatérni a nyár folyamán kialakított mozgalmasabb életformához; álmomban úgy beszélgettem, hogy kis szkájp-ablakocskák ugráltak fel, amikor megszólaltam.

Edward J. Steichen - anya gyerekkel, napsütésben, 1906

...

zsenge kis mező, de hogy ezt a képet hogy csinálták?

Halomstadion

Endo Shuhei egészen fantasztikus dolgokat csinál, nagyon tetszenek a kívülről többnyire elhagyott rozsdás fémszobroknak tűnő konstrukciói, amik barátságos belső tereket rejtenek, de ez most egy halomsírra emlékeztető sportlétesítmény. Hundertwassernek is bejönne. Endo Shuhei

halmazváros

hónapok óta nem laknak már nálunk,

és hiányoznak a baglyok. ez a találtkép búcsúzás, de remény is, hogy visszajönnek még. talán tavasszal. meg hogy jól vannak. azt hiszem, ha ember nem bántja őket, más ellenségük nincs errefelé.

olimpia után, de olimpia előtt

29.9.08

Világkorszakokkal ezelőtt

"Mama egy tasakot varrt vászonból, és ráhímezte: "Újságpapír". Ráhímezte a tatát, amint a kagylón ül, letolt nadrággal, és olvas. A hímzés háromszínű volt, egy szín a tatának, egy a nadrágnak és egy az újságnak. Tata a hímzésen nagyon élethű volt, csak épp a valóságtól eltérően kopasznak volt feltüntetve, talán bosszúból. A tasakban gondosan négyfelé vágott újságpapír volt, a papirost nagytata vágta fel a nagy konyhakéssel. Csak olyan újságot használt erre a célra, amit a tata előzőleg már elolvasott.
Mama föllépett a párkányra, törlőronggyal a kezében, és a háromemeletnyi mélység fölé hajolva az ablakokat törölte. A házban nagy volt a ribillió, nagytata a lábánál fogva akarta tartani, az egyik nénikém elájult. Tata megkérdezte: "Muszáj így lógnod, amíg az ablakot mosod?" Mama azt felelte: "Muszáj!" Mama pardicsomot főzött hatalmas lábasban, s a paradicsomlé veszélyesen bugyborékolt. Mama felállt egy kisszékre, és hosszú fakanállal kavarta a híg pépet, mint valami boszorkánylevest. A bácsikám csóválta a fejét: "És ha beleesik?" A kásás lé ijesztő sugarakban fröcskölt szanaszét, bemocskolta a falat, és megégette a házbelieket, még a távolabb állókat is. Csupa veszedelem volt az élet. Mama azt mondta: "Gyerünk, húzzuk ki a függönyt!" A kimosott függöny még nedves volt, nagytata és a bácsikám megragadták a végeit, és huzigálták végkimerülésig. Nagytata azt mondta: "Mintha csak hajón volnánk!" Mama így szólt: "most pedig csavarjátok ki a lepedőt!" Tata és nagytata kimentek a teraszra, és csavarták a nedves vásznat, mindegyik ellenkező irányba. Nagytata azt mondta: "Ez már túlzás!" Mama így felelt: "Muszáj!" Aztán felszólította őket, hogy szögezzék fel a függönytartót. Nagytata előhozta a létrát, fölmászott rá, és onnan föntről, kalapácsal a kezében kérdezte: "Hát most már cirkuszban kell dolgoznom?" Mama rétestésztát nyújtott, a tészta végtelenbe nyúlt, hatalmas hártyára hasonlított, halkan suhogott, néhány asztalt foglalt el. Mama kiakasztotta a tata ingeit a fürdőszobában; a nedves ingujjakból úgy patakzott a víz, mint a zápor. Mama telerakta friss lekvárral töltött üvegekkel a Bösendorfer zongorát, nagytata kasszáját, és mindent. Mama babot szárított, s a régi újságpapírok melyeken a bab száradt, az összes szekrény tetejét elfoglalták. Mama selyemhernyót tenyésztett: a pici lárvák ott nyüzsögtek a polcokon, a bádogdíszek, abbáziai kagylók, kicsinyített Eiffel-tornyok között. Mama három hónapra való levestésztát metélt, és kiteregette az ágyakra, hogy száradjon. Tata megjegyezte: "mintha háborúban volnánk." A bácsikám azt mondta: "Ide állványok kellenének, hogy mozoghassunk!" Én is megszólaltam: "Mi most színházban vagyunk?" Mama azt mondta: "Keresni fogtok még, de akkor majd fönt lógok a padláson!" Aztán hozzátette: "Majd ha minden elsötétül a szemem előtt!" A selyemhernyók susogva újabb eperlevél porciót követeltek."
(Bora Cosic: Családom szerepe a világforradalomban)

hegyi bicikli bambuszból, Ghána

ez a profi-dizájnolt, lenyúlt változata a korábbi, "mimindenből épít az ember biciklit, ha Afrikában él" témának.

Ábris, Mke kiállítás

Secret Museum

Kínai kisfiú, cigarettával
(There is no minimum age below which a Chinese child is forbidden to smoke.)

Megmentő angyalaim :) (1919)

innen, és szöveg is ugyanott

28.9.08

Vaszka, Vasziliszka, varázs

végre kölcsön nálam a Kukockij, s az egyik szereplőt úgy hívják, mint az életem első saját vásárlású könyvének a címében a világszép szegény lányt. Ezt a könyvet már nem csak úgy kaptam, hanem magam választottam ki. Akkor hétévesen ösztönösen és tévedhetetlenül eldöntöttem, hogy ez a könyv hozzám fog tartozni. Könyveket azóta is jól választok azt hiszem.
Nemcsak a szépségnek, hanem a szorongatónak a vonzása is áradt belőle. A következő időszakban Bilibin határozta meg, hogy milyen alakban képzeljem el a mitikus gonoszt. S hát mit mondjak, alapos munkát végzett, úgyhogy a gonoszok sokáig úgy néztek ki, mint Baba Jaga és Koscsej.

China's Political Posters

Bevallom, hogy kihagytam a nagyon jellemző tömegek vöröszászlókkalvonulnak, mosolygóMao, meg épülazújgyár-képeket, amik pedig elég jellemzőek, de azok is megtekinthetőek a lenti linken. Amiket idetettem, azok különböző szempontok alapján érdekesebbnek tűntek.
Ilyenből pl nekünk is volt rengeteg. Előre az ikszedik ötéves tervért!
ez a legutolsó meg különösen tetszik az erőteljesen Carl Larssont idéző stílusával.
Chinaposters

Artsrun Babakhanyan



27.9.08

tegnap voltunk a bicikliszerelőnél

Nándi, a Rákóczi tér mögött, és nagyon ismerős volt a bolt. A széles, csomós deszkapadló, a fából épített masszív fiókrendszer, az egésznek a régiműhely hangulata.
Kérdeztem a fiút, hogy ugye volt itt régen egy őskori kasszagép, olyan hajlított-gőzölt fa dobozzal, kurblival, csodaszép. Mondta hogy igen, tényleg, dehát én arra nem nagyon emlékezhetek, hiszen az már vagy tizenöt éve nincs itt! ;D

Llorona

Arcok

Buster Keaton
és Elia Suleiman

eztolvasommost

Még valamikor a télen vettem meg, kíváncsi voltam rá, de Zsuzsának ajándékoztam, neki személyes kötődése is van a városhoz, gondoltam örülni fog. Örült is, megbeszéltük, hogy ha kiolvasta kölcsönadja, aztán a beszélgetés hevében rögtön ottfelejtettük egy kávézóban. Visszamentünk, de már nem lett meg.
Jók ezek a színek fények, ezek vonzottak januárban is, amennyit eddig beleolvastam, az már ismerős volt máshonnan.

26.9.08

Hírek a kisvilágból

A Győrújbaráti Általános Művelődési Központ igazgatója megszüntette az évek óta működő, Szlovákiával és Romániával közös Comenius diákcsere programot. (Ami egyébként uniós finanszírozású) Az intézkedés a szülők körében felháborodást, a partnerek részéről értetlenséget váltott ki.

A bevágott részletekben éppen azt nyilatkoztatja ki Takács Miklós valami értekezleten, hogy a győrújbaráti gyermekeknek nem a Duna-Deltában [értsd: bocskoros románok] s nem Szlovákiában kell tanulniuk nyelvet.
A riporter által megszólított anyuka sajnálja, hasznosnak érezte a csereprogramot, s hogy a gyerekek nemcsak egy nyelvórán, hanem valós helyzetekben kell megértessék magukat.
(Duna Televízió, Híróra, 2008.09.13)

mit mondhatnék. gratulálok.
érdekes volna kicsit utánamenni a részleteknek, mert talán az nem lehet, hogy tényleg ennyire, hogy tényleg így… nem tudom mit remélek.

Ullmayersylvester architects

The new Summer House variáció a kedvenc témámra, olcsó, környezetbarát, újrahasznosítható, világos, minimál lakótér.
Ugyanennek az irodának egy másik projektje a Whatcotts Yard ‘In-between’ terrace houses. Általában nem tetszenek a függőlegesen terjeszkedő, belső többszintes lakások, főleg kis alapterülettel párosítva. Elég gyorsan meg lehet unni, hogy minden újabb funkció eléréséhez lépcsőzni kell, egy folyamatos karbantartó edzés a lakás. Ami miatt mégis ide került ez a ház, az ez egyszerű és elegáns enyhén döntött kerti homlokzat, és a vízszintes osztások fiókszerű hátrébb húzása. Ezektől nagyon kellemes, a kis alapterület ellenére sem szűkös hatású, és világos a belső tér.

25.9.08

kis félreértésez

forrás elveszett sajnos

El Kazovszkij

" ...ez egy megfagyott pillanat. Végülis a kép, az nem egy mozi. A filmben lehet szó fájdalomról. Nagyon. A fájdalom az egy folyamat. Egy ennyire sűrített, megfagyott kristály, amilyen egy kép, egy ilyen végtelenül sűrű kristály, az nem hiszem, hogy fájdalom történetét el tudná mesélni."
El Kazovszkij-trilógia

valami homályos emlék

hol olvashattam évekkel ezelőtt valami érdekes és történeti szempontú kritikát a Páva utcai épületegyüttesről? Hogy miért olyan zárt, befelé forduló, rejtőzködő, ez hogyan kapcsolódik a kelet-európai hagyományhoz...
Építőművészet talán, google mindenesetre nem ad gyors választ, majd később...
ha meglesz, ide

hogy el ne felejtsek

ilyet mindenképp mielőbb gyártani.
s a végeredmény legyen mutatósabb és finom az is fontos.
mondjuk gyömbérkeksz.

kép, ötlet innen