23.11.14

.

szeretnék egy modellezést látni arról, hogyan tudja a csiga visszahúzni a szemét.

.

Jüdischer Friedhof, Dresden

A fotón úgy néz ki, mintha a kutya se járna erre, a városi beépítések közé szorult telekre, Szászország legrégebbi fennmaradt zsidó temetőjébe, de a bal alsó sarokban egy szépen összerendezett levélkupac látszik, a kövek között meg két népes iskoláscsoport bújt el, 9-10 év körüli gyerekek, és éppen motívumelemzést tartottak, meg rajzolták amit láttak. Amúgy nem kimondottan zsidók, rendes török, arab meg szöszke németek, kipában (ki sapkában, kipában – írnám, ha Csaba volnék.)




22.11.14

.


Romain-Rolland-Gymnasium, Innere Neustadt, Dresden, Weintraubenstraße 3.

A műemléki védelem alatt álló régi épület lányiskolának épült 1913-15 között, Hans Erlwein terve. A neoklasszicista épület a húszas évek végén manzárdbeépítést kapott. 2009-ben a régi épületet felújították, új szárnnyal és sportcsarnokkal bővítették, a Junk & Reich iroda munkája. Érdemes a linken az enteriőrfotókat is megnézegetni! A részletekre kiterjedő figyelem miatt is, kivételesen szépre sikerült ez a magabiztos, határozott kontraszt.

20.11.14

.

Wie der Tschawo Sarah singen hörte

Hogy hallotta a Csávo Sárát énekelni - zenés szerelmi történet, melyet Paul Hoorn foldozott, cigány és prágai zsidó mesék motívumaiból. Zenéli, énekli és táncolja Paul Hoorn, Karolina Petrova és Matthias Manz, mindenkinek, aki elmúlt hat éves. Societaetstheater, november 15, 16.

Csávo a cigánylegény beleszeret a gazdag kereskedő lányába, Sárába, akit persze már régesrég másnak ígértek. Csávo király akar lenni, hogy meghódíthassa Sárát. Hát, ez nem olyan egyszerű feladat egy szegény kalánosnak. Anyja tanácsára Csávo elindul a nagy kalandra, az üveghegyeken is túlra...

Szeretem alkalmazott grafikaként ezeket a naiv és őszinte Chagall-utánérzéseket. És még jobban, azt hiszem, a hálózatnak ezt az érzését, ahogy idegen városok ismeretlen utcáin csatangolva mindenhol utalásokat, történetszilánkokat találok, amik hozzám szólnak, rám vonatkoznak, nekem mesélnek. Épületelemek, graffitik, rajzolt, festett, vésett jelek, tárgyak, gondolatok fragmentumai. Olvasni és érteni. Európainak lenni.



19.11.14

.


Az Imaginart katalán művészcsoport Sensacional nevű projektjében tizennyolc hónapos és három éves kor közötti gyerekeknek készít interaktív előadásokat. Ha nem vagy elég érdekes, ők biztosan nem fognak udvariasságból együttműködni. De elég érdekesek voltak. interjú itt.

Idee und künstlerische Leitung Eulàlia Ribera, Jordi Colominas
Produktion und Grafiken Carles Porta
Animation Romina Leon, Carles Porta
Musikalische Komposition und Sound-Effekte Josep Maria Baldomà
Eine Produktion von Imaginart

18.11.14

.

Mauerpark, hétvégi vásári tömeg. Egy szinte kékfekete bőrű raszta férfi egy három- és egy ötéves kislánnyal, akik jelmezsmink-festésre várakoznak. Mindketten szoborszépségűek, porcelán szemek, gömbölyű homlok, kis csomókba font haj, de mint két különböző színnyomat, az kisebbik egészen sötét, a nagyobb halvány tejeskávé színű, szőke hajjal.

16.11.14

.


Azokban az időkben készült ez a kötöttpályás jármű, amikor a kétezres évekre már-már elviselhetetlen mértékű léghajóforgalmat prognosztizáltak.

A világ első függővasútjának kiállításán - amint a kis történeti összefoglaló büszkén hirdeti. De most akkor utána kell nézzek, hogy az isztambuli mikori is.

13.11.14

.

 
Laurelise küldött meghívót a filmre, aminek David a producere, a Wenders rendezte Salgado-film berlini bemutatóján voltam.

A cím olyan ironikus, hogy epét hány tőle az ember – A föld sója.
A portrét Sebastião Salgado fia, Juliano kezdte el készíteni, de végül szerencsés módon összedolgoztak Wenders-szel. Aki ismeri Salgado életművét, például látta a néhány évvel ezelőtt Budapesten is járt nagy kiállítást, az körülbelül tudja, mire számítson. A közgazdásznak indult Salgado a hetvenes évek elején a felesége gépével kezdett el fotózni, és egy-két éven belül nyilvánvalóvá vált, hogy ez a hivatása. 1979-től a Magnum tagjaként gyakorlatilag végigfotózta a bolygó krízispontjait. Latin-Amerika után a nyolcvanas évek elején Csád, Etiópia, Mali, Szudán, a Szahel-övezet, a világ polgárháborús gócai, időn kívüli mélységes szegénység, migránsok milliói, menekülésre, vándorlásra kényszerített beláthatatlan tömegek, a táborok világa, Ruanda és a balkáni háború... Azt hiszem a nézőtéren sokan nem tudták. Akár igen, akár nem, dermedten ült a több száz néző, levegőt is alig vettek.

L azt mondja, tartanak tőle, hogy a francia közönségnek nem fog kelleni egy ilyen komor film, de reménykednek benne, hogy  német piacon Wenders neve maga is behoz sokakat a moziba, és szinte az összes európai országban van már forgalmazó. Jó volna a sok fogalmatlan önelégült nyugat-európainak mind vetíteni.


12.11.14

8.11.14

.


Története során volt istálló, villamosremíz, a húszas évektől némafilm- és varietészínház,  a háborúban lazarett, a háború után kibombázottak melegedője, később a hatvanas évektől Kelet-Berlin reprezentatív premiermozija. Ma műemléki védelem alatt áll,  szép eredeti neonfelirattal.

7.11.14

.

Azt hiszem, mostanában nem olvas olyan sok agykutató-neurológus, de mégis leírom azt a kérdést, ami tényleg régóta foglalkoztat.

Van ugye az az érzés, amikor hirtelen nagyon beütöd a fejed, és a szádban, és főleg egészen felül az orrodban, meg a  homlokod mögött egy hűvös, fémes, szürkés-lilás íz, nem fájdalom, de kellemetlen nagyon. Úgy képzeltem, hogy ez attól van, hogy megrázkódik az agyad valami védőfolyadékban.
Mivel ilyen nehezen körülírható érzet, most is csak ilyen szinesztéziákkal tudtam úgy ahogy, még azt sem tudom,, hogy másoknak is van-e, de gondolom igen.
De nem is ez az igazi kérdés igazából, hanem van az, amikor helyzet van, tudod, hogy mindjárt jön egy elkerülhetetlen ütközés, akkor előre érzed ezt, még mielőtt megtörténne. Ezt onnan lehet biztosan tudni, amikor végül a legutolsó pillanatban mégsem történik semmi, ez az íz az orrodban akkor is megvan! Na, hogy ez hogyan!

Úgy jutott ez most eszembe, hogy volt pár hatalmas fékezésem a napokban teljesen fogalmatlan és/vagy vak bicikliversenyzőkkel találkozva. És akkor bevágott, hogy ezen már négyévesen is elgondolkoztam, amikor még napra nap bevertem a fejem ide-oda, a felnőttek világában.